Photo by IVO BIOČINA

Vissza a hagyományokhoz – aranyhímzéses papucs és virág

Mit is vehet fel a világbajnoki döntő hőse az ünnepségre, melyet hazatérése alkalmából szerveznek, miután végigjátszotta élete legfontosabb mérkőzését, a FIFA Labdarúgó Világbajnokság döntőjét Moszkvában? Domagoj Vida úgy döntött, hogy szülővárosába, Donji Miholjacba lovas kocsin érkezik, az ismert helyi népviseletbe öltözve, mely fehér ingből, fekete mellényből és kerek fekete kalapból áll, melyet piros – fehér – kék nemzeti színű szalaggal kötnek át. Ez minden bizonnyal a horvát hősök Oroszországból való hazatérése után a tiszteletükre rendezett fogadó ünnepségek közül legtradicionálisabb volt.

Ez feledhetetlen ünnepség volt, de egyben betekintést is adott Horvátország egyik legtradicionálisabb részébe, ahol minden szlavóniai falu saját hagyományokkal és népviselettel rendelkezik, melyekre a település lakói nagyon büszkék és melyet minden ünnepségen felvesznek. Szlavónia Európa egyik legvendégszeretőbb régiójaként ismert, népviseletei pedig kiemelkedőek stílusukkal és sokszínűségükkel.

A legismertebbek közé tartozik a bizovaci népviselet, melynek könnyen felismerhető piros és sárga részletei színt visznek az egyik legösszetettebb horvát viseletbe. A néhány réteg épp csak térd alá érő, rövid vászonszoknya nem fedi el a bogyós gyapjúharisnyát és az arannyal hímzett papucsot, míg a főkötő az azt hordó nő társadalmi státuszát hivatott jelezni. Fő dísze a műliliomból és rózsabimbóból készült koszorú.

A királynők (kraljice) tavaszi felvonulásán a Đakovo melletti Gorjaniban, mely népszokás bekerült az az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára, élvezheti a harsogó virágos népviseletek felvonulását. A királynők, aki Ljelje-ként is ismertek, olyan helyi leányok, akik alkalomhoz illő dalokat énekelnek és kardokkal táncolnak. A királyok kardot és virággal díszített férfikalapot viselnek, míg a királynők fehér koszorút, mint a menyasszonyok. Ez a szokás az oszmán hódítás idejéből származik, amikor a törökök minden férfit elvittek. Az asszonyok így öltöztek fel, hogy elvonják a figyelmüket, a törökök pedig azt hitték, hogy ők szellemek, és ez lehetővé tette a férfiaknak, hogy elszökjenek.

Muraköz és Zagorje népviseletei nagyobb mértékű  közép-európai hatást tükröznek, így a népviseltek alapját a fehér ruhadarabok képezik, melyeket általában dekoratív kendőkkel, sálakkal, kötényekkel és ékszerekkel fednek, melyeknél a piros a legelterjedtebb szín. A gondosan készített sálak és az aranyhímzés szintén gyakori motívumok, valamint a férfiöltözék esetén nagy figyelmet fordítottak a kalapokra, melyek hagyományosan kupola alakú fekete pannon kalapok, vagy fekete posztóból készült, horvát nemzeti színű szalaggal díszített kalapok voltak.

A likai népviselet meglehetősen egyszerű, legfelismerhetőbb része pedig valószínűleg a piros színű, széles fekete szalaggal díszített likai férfisapka. A férfiviselet emellett fehér ingből, piros mellényből és fekete nadrágból áll, míg a női népviseletnél a piros színű, gazdagon díszített kötény kontrasztban áll az egyszerű fehér fejkendővel.

Az egyik leghagyományosabb ruhadarab Horvátország modern hozzájárulása a világhoz – a nyakkendő. A férfidivat eme elengedhetetlen kiegészítője a 17. századból ered, amikor a francia hadseregben szolgáló horvát katonák feleségei szeretteik nyakába szövetdarabokat kötöttek, hogy felismerhetőek legyenek a harcok során. XIII. Lajos királynak ez mérhetetlenül megtetszett, és így a férfidivat világa örökre megváltozott.

Horvátország kontinentális részének népviseleteit különféle ékszerek és díszek jellemzik, beleértve az aranyhímzést, virágot és az aranypénzt, a dukátokat. Az ékszerek gyakran egyszerűek és azt mutatják, ami azokban az időkben rendelkezésére állt a szegény köznépnek. Az egyik legfontosabb kiegészítő a lepoglavai csipke volt, melynek összetett mintáit aprólékos, fáradhatatlan munkával készítették e város asszonyai. Ez a csipke, a Pag-szigetről származó csipke mellett, a horvát csipkekészítő hagyomány része, mely felkerült az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára.