Photo by Maja Danica Pečanić

Olyan jó ételek, hogy a Télapó elfelejti szétosztani az ajándékokat

Horvátország olyan ország, ahol egész éven át jót és finomat esznek, de a karácsonyi időszakban igazi gasztronómiai varázslat indul el, amely senkit nem hagy közömbösen. Míg kint havazik, szél süvít, vagy a bóra fúj, a karácsonyi időszak jólétet, meleg otthont, családot és baráti kört jelent, és a legjobb megoldás lazítani és fantasztikus lakoma mellett elfelejteni a problémákat.

Ádám és Éva napja, szenteste

A hagyomány szerint Ádám és Éva napján, a karácsony előtti napon, nem esznek húst. Ezért a hal veszi át a fő szerepet, többnyire a tőkehal. Piros, vagy fehér lében készülhet, kanállal eszik, vagy kenyérre kenik, és Isztriától kezdve Dalmácián keresztül Zágrábig számos módra készítik.

A dalmátok a tőkehalat a “bakalar na uje” (tőkehal olajon) módra készítik, fehér lében és burgonyával főzve, bőségesen fűszerezve olívaolajjal, fokhagymával, és aprított zöldséglevéllel. A tőkehalat legalább 24 óráig, de gyakran két, akár három napig áztatják, hogy megpuhuljon, és ízes piros lében készült hallevest (brudet) készítsenek belőle.
Az isztriai és a tengermelléki változatban fehér lében is készítik a tőkehalat (in bianco), fokhagymával és olívaolajjal fűszerezve, és, ha lehetséges, pástétomként kenik rá az imént sült, illatos kenyérre.
A hagyományos isztriai étel, amelyet a böjt időszakában készítenek a „pasutice“ nevű, apró négyszögletekre vágott tészta, forró olívaolajjal felöntve és sós szardíniával, vagy fehér lében készült tőkehallal tálalva. A sziget lakói a szentestén tengeri angolnából készült paradicsomos „brujet“ hallevest esznek, vagy sütőben sült kalmárhalat burgonyával.
A szlavóniaiak a híres csukapörköltet készítenek sok hagymával, erős piros paprikával, paradicsommal és házi zsírral.
A sokác régióban a régi hagyományok előírják, hogy “suve sćuke”-t, azaz szárított csukát, sőt, az év során a legszebb kihalászott példányokat kell enni.

Karácsony

Ha a szentestén finomat evett, karácsonykor még finomabbat fog enni. Ki állhat ellen az évtizedek, vagy évszázadok óta őrzött, nagymamák régi szakácskönyveiből merített recepteknek?
Dalmácia így karácsonykor a “pašticada” módra készült marhapörkölt illatában fürdik. Noha mindenki azt állítja, hogy éppen az övé a legjobb, mert eredeti recept alapján készült, a készítési módja eltér az adriai tengerpart különböző részein. Egyesek “prošek” desszertborban, mások cukros borban főzik, és dalmát szalonnával (panceta), fokhagymával, sárgarépával, zellerrel és szegfüszeggel fűszerezik. A mártás különleges ízét és sűrű állagát az aszalt szilva kölcsönzi. Emellett, természetesen, házi gnocchi tészta érkezik, hiszen közismert, hogy azt a dalmáciai és az isztriai mamák készítik a legjobban.


A Gorski Kotar élvezi a “mlinci” tésztával körített sült pulykahúst élvezi, úgymint Zágráb és az Észak-Adria. E tökéletes ünnepi sülthöz való tapasztalat évekig alakul. Ízes töltelékekkel, mint amilyen a kukoricakenyér-kockákból, hagymából, almából, zellerből, fokhagymából, csirkemájból és zöldséglevélből készült töltelék, megőrizheti az összes zamatát és nedvét, de valóban arról van szó, hogy a horvátországi pulykákat árpával, gesztenyével és dióval etetik, amiért ilyen különlegesek. Természetesen, házi mlincivel tálalva!
A malacpecsenye Szlavóniában népszerű, a bőrnek ropogósnak, a húsnak pedig omlósnak kell lennie. Természetesen, franciasaláta őfelsége – zöldségfélék, majonéz és tojás keveréke – mellett fogyasztják.

A Muraközben kacsasültet készítenek, és mint minden sülthús ételnél, a muraköziek hajdinakásával töltik.
A likaiak karácsonykor főtt sertéshúst készítenek főtt káposztával, míg a szárma (töltött káposzta) illata az országunk minden zugában terjed az ünnepi asztalokról.

Azt hiszi, hogy jóllakott?

De valahová be kell helyezni az édességet is – az édes kifliket, linzereket, kókuszos kockákat, püspökkenyeret, diós és mákos bejglit, kekszet és kifliket!

Már hagyományosan készítik a csillag és szív alakú, lekvárral töltött száraz süteményeket, fenyőfa alakú, marcipánkrémmel bevont és cukorral díszített kekszeket, és az ünnepi túrós kuglófot a karácsonyi reggeli mellett tálalják.
A fahéj és vanília, pörkölt cukor és finom dió illata sokáig megmarad a levegőben, de még tovább az emlékezetben! Az illatokról emlékezünk a karácsonyra.