Photo by Vedran Metelko / Zadar Region Tourist Board

Kerekezz vissza a múltba

Mindenki, aki szeret kerékpározni, nagyon jól tudja, hogy ez rendkívül szórakoztató és egészséges élmény. Amíg tekerjük a pedálokat, magunk mögött hagyunk minden ismert dolgot és az ismeretlen felé igyekszünk, hosszú kilométereket teszünk meg, közben pedig élvezzük a friss levegőt és a helyeket, melyek egyébként soha sem estek útba. Néha a kerékpárutak váratlan irányba visznek minket, például a történelembe. Így menet közben sokat megtudunk a történelemről, régészetről, az emberekről, akik valaha ezeken a területeken élnek, de önmagunkról is.

Minden út Nagy Brijunra vezet

A legenda szerint a Brioni-szigetek az éden fennmaradt részéből keletkeztek. Amikor egyszer lábával erre a szigetcsoportra lép és körülnéz, mindjárt világossá válik, miért is keletkezett ez a legenda. Létezik egy másik legenda is, mégpedig egy olyan, amelyet azok a kerékpárosok osztanak meg egymás közt, akik Nagy Brijunra érkeznek egy körre a kerékpárútvonalon. Azon kívül, hogy könnyű és megfelelő a gyermekes családok számára, ezen az útvonalon néhány különösen vonzó régészeti lelőhely is látható, körbejárható – Szent Mária keresztény bazilikája, bizánci castrum, Vénusz templomának maradványai, villa rustica az első századból. A pedálos régészeti kaland fürdéssel végződik a csodálatos Saluga-öböl strandján.

Apoxiomenosz új otthona Lošinjon

Ha régészeti túrájukat szeretné megfűszerezni egy kicsit több adrenalinnal, akkor ideje ellátogatnia Lošinjra. Ezen az erdős, gyógyító szigeten az évi 2600 napsütéses órával kellemes éghajlat és elképesztően szép, vonzó kerékpárutakkal átszőtt természeti tájképek várnak önökre, melyek között az MTB világkupának otthont adó kerékpárút is megtalálható. No de elég az adrenalinból. Itt az ideje a túra régészeti részének, az pedig Apoxiomenosz, a legismertebb ókori atléta bronzszobrához kapcsolódik, akinek tökéletes arányaiban egy turista véletlen búvármerülésének köszönhetően gyönyörködhetünk a lošinji múzeumban. Tegyen egy kört a vitalitás szigetén, élvezze a kilátást, kutasson, de ne feledjen ellátogatni a múzeumba – mert ez mégiscsak egy régészeti misszió.

Kerékpárral a történelmi Likán keresztül

Habár Likát mintha az a(ttra)ktív pihenésre teremtették volna mind a négy évszakon keresztül, mégis, azok számára, akik pihenésüket kerékpáron töltik, a nyár a legkellemesebb időszak eme végeláthatatlan zöldben való tartózkodásra. Saját részletes régészeti-kerékpáros kutatásait a Gacka-folyó völgyében található Gospićban vagy Otočacban kezdheti. Ha minket kérdez, mi azt mondanánk, először látogassa meg a Likai Múzeumot Gospićban és ott tudjon meg mindent a Japoda illír törzsről, majd utána látogasson el a Cerovac barlangrendszerbe és Donje Pazarište településre, ahol a törzs kultúrájának maradványait találták meg.

A „Nagyságok Útja 2” elvezeti Önt két horvát történelmi nagyság, Nikola Tesla és Ante Starčević szülőhelyére. Ha pedig Otočacból indulna, ugyanolyan jól fog szórakozni, mint a Gospić körüli kerékpárutakon. Áthaladhat a Gacka-folyó völgyén, körül járhatja a régészeti lelőhelyeket, malmokat láthat a Gacka forrásánál és élvezheti az egyik leghidegebb és legtisztább horvát folyó szépségeit.

Az ókortól a középkorig

Első látásra talán úgy tűnhet, hogy ez megint csak egy rekreatív kerékpározás lesz, azonban az első kanyar után meg fogja érteni, hogy egy régészeti-kerékpáros paradicsomba érkezett. Az egyik érdekesebb útvonal a liburniai ókori kikötőben kezdődik Dragéban, Pakoštane mellett. Vrana településen láthatja Mašković Hant, a 17. századi karavánszerájt, majd Vrana középkori város maradványait, melyet egykoron a templomos lovagok irányítottak, végül pedig Asserija ókori liburniai város maradványainak régészeti lelőhelyét, mely egykoron ismert kőfaragóhely volt. Ugye izgalmas?

Királyi útvonal Zárától Ninig

Különleges élmény lehet egy körtúrán való kerékpározás a két királyi város, Zára és Nin között. Ennek a dinamikus és egy kicsit nehezebb útvonalnak a célcsoportja az MBT kerékpározók. A régészet kedvelőinek Zárában mindenképpen meg kellene nézniük a Régészeti Múzeumot és az Ókori Üveg Múzeumot.

A zárai látnivalók megismerését követően újak várnak Önre, mégpedig kétkeréken. A mezőkön és olajfaligeteken keresztül való kerékpározás során látképek nyílnak meg Nin, a sólepárló és a Velebit irányába, ami a kicsit nagyobb erőfeszítés megfelelő jutalma lesz.

 

Kerékpárral a történelem útján

Az olyan fogalmak, mint a régészet vagy történelem mindig másként csengenek az Ön fülében. Ezúttal egy kiváló kerékpáros szórakozásra hívó csengő hangja lehetne. Nevezetesen, az utat, melyen elindul, a „Történelem útjának” hívják. Skradinban, a valamikori ókori Scradona településen kezdődik, melyben sok látni és felfedezni való van – a római kori vízvezetéktől a freskókon és mozaikokon keresztül a kőből készült műemlékekig. A Krka alsó medrében Stipanac szigetén helyezkedik el a Gavranovi dvori, majd a Sonković vár a Szent Márk templommal. A kiapadhatatlan vízforráson, melyeket már a római időben is említenek, töltse fel palackjait és induljon tovább Pećanáig és Vrbicáig, ahol a paleolitikumból származó sírokat és neolit kori települést talál. A végén járja körbe a Bribirska glavica nevű magaslatot, a legismertebb horvát régészeti helyszínt.

Ha még ez sem elég, hagyja a kerékpárt biztos helyen és gyalogoljon egyet a Krka Nemzeti Parkban

A Stari Grad mező – a legrégebbi kerékpárút, melyen kerékpározhat

Leginkább a levendula színe, íze és illata miatt a rekreatív kerékpározással töltött nap a nagy Stari Grad mezőn keresztül a szüret idején valóban felejthetetlen élmény. Biztosan felteszi magának a kérdést, hogy ennek mi köze a régészethez és a történelemhez? Hát az, hogy az út, melyen kerékpározik, 24 évszázados és valószínűleg a legrégebbi út, melyen eddig pedálozott. Amúgy a Stari Grad mező a legnagyobb termékeny síkság az adriai szigeteken, különösen a kerékpárosoknak érdekes síkság szóra helyezve a hangsúlyt. A mező az UNESCO védelme alatt áll, mert azt egy ismeretlen görög földmérő mérte és parcellázta ki, hogy a földet igazságosan ossza el a Fárosz görög szigetről érkező telepesek között.

Az ókori rómaiak nyomdokain

Eljönni Splitbe úgy, hogy nem látogatja meg a régen, 1820-ban alapított Régészeti Múzeumot, melyet Horvátország legrégebbi múzeumjának tekintenek, nagy mulasztás lenne. Ez kb. olyan, mintha fogná a kerékpárt, de nem vinné magával az ülést vagy a kormányt. A dalmát terület bővelkedik a különböző történelmi korszakokból származó kulturális javakban, főleg az ókorból.

A római utak megőrzött maradványai vonzó csalétkei a kerékpárosoknak, mert végig hajthatnak a római utakon és mellettük különböző látnivalókra bukkanhatnak, mint amilyenek az ókeresztény mauzóleumok maradványai, római táborok, szakrális építmények és számos erődítmény. A „Trónok Harcának” rajongói, akik többlet kondival rendelkeznek, felmászhatnak a Klisi várba és megnézhetik a helyszíneket, melyeken ezt a népszerű filmsorozatot forgatták.

Elfelejtett utakon a műemlékekig és stećakokig

Habár a kerékpárútvonalak a dubrovniki tengermellék falvaiban a terepviszonyok és a meredek lejtők miatt nem annyira használatosak kerékpározásra, ezek az utak a part menti közutak érdekes alternatívái lehetnek. Az autentikus falvak, a megőrzött természet, a gyönyörű kilátás az Elafit-szigetekre, csak egy az okok közül, melyek miatt érdemes belekezdeni a kerékpáros kalandba ezeken az elfeledett utakon.

Az Ön kielégíthetetlen régész lelkének megelégedettséget fog okozni a kis templomocskák, sírok körbejárása, melyekben középkori stećakok (szarkofágok) és síremlékek találhatók, ahogyan a „dubrovniki tengermellék stećakjai” elnevezést viselő kerékpárút, mely Slanoban indul és a hat legértékesebb helyszínen vezet keresztül.

Kerékpárral Naronáig

Metkovićtól nem messze helyezkedik el Vid vagy Narona település, ahogyan az ókori rómaiak hívták, melyben az Auguszteum, az isteni Augustus római császárnak szentelt templom maradványai találhatók. A templomban 17 márványszobrot találtak a császárról és a császári családról, természetes és nem természetes méretben. Metkovićban mindenre gondoltak, így ha esetleg nincs kerékpárja, egyet kölcsön vehet, de ha van, akkor mindent tud – lassan, élvezettel induljon el a Neretva völgyén keresztül a Kék-tó mellett az ókori Naronáig. Vidtől kicsit távolabb van Galeba település, melyen egy mexikói kalandor szerint a hírneves Trója helyezkedett el.

Kerékpárral a Száva mellett az ókori Andautoniáig

Függetlenül attól, hogy Zágráb melyik városrészéből érkezik, ami fontos e kerékpárútvonallal kapcsolatban az az, hogy induljon el a Száva töltésének északi koronájától. Készséggel és határozottan folytassa útját a szávai vízesések és a 11 tó mellett egészen a Domovinski most hídig, majd azon keresztül egészen Šćitarjevóig és az Andautonia Régészeti Parkig, az ókori romai településig és községig, mely a Siscia – Petuvio (Sisak – Ptuj) ókori római út vonalán épült. Miután kielégíti régész lelkületét, ugyanezen az úton elindulhat visszafelé, vagy választhat egyet az alternatív útvonalak közül, melyek új meglepetéseket és kihívásokat tartalmaznak. Semmiképp sem tévedhet. Észak a Medvednica irányában van.

Žumberak és a Fejedelmek Útjának felkutatása

A jobb kondícióban lévők ugyanazt fogják tenni, amit egyébként tesznek a kerékpáron, míg azok, akiknek az emelkedők kicsit nagyobb kihívást jelentenek, ez alkalomból elektromos kerékpárt bérelnek, mely ugyanúgy megy, mint egy hagyományos hegyi kerékpár, egy különbséggel – van benne akkumulátor, mely segít a pedálok hajtásában, amikor nehezebb emelkedők jönnek. A žumberaki terület tényleg egyedülálló – a nagy tengerszint feletti magasságban található megóvott, autentikus falvakkal, a felejthetetlen kilátással egészen a Kupa-folyóig délen, karsztmezőivel és gazdag kulturális örökségével. A Budinjak Régészeti Parkban, melyhez a Fejedelmek Útja tanösvényen keresztül lehet eljutni, egészben megóvták a Libna középeurópai hallstatti kultúra sisakjának egy példányát.

Hajóval és kerékpárral a vukovári régión keresztül

Vukováron át vezet az EuroVelo6, a dunai kerékpárút, így a folyami mellett évről évre egyre nagyobb a turista kerékpárforgalom is, ezzel pedig a vendégéjszakák száma is.

Kelet-Horvátország e barokk szépségében érdemes meglátogatni a Városi Múzeumot az Eltz Kastélyban és a vučedoli kultúra régészeti helyszíneit az ugyanezen nevet viselő, hegyoldalba vájt múzeumban, melynek különlegessége éppen abban rejlik, hogy régészeti maradványokon helyezkedik el. A korai rézkor egyik különösen fejlett kultúrájáról van szó, melyet arról a helyszínről neveztek el, ahol fellelték. A Vučedol felé tartó úton láthatja, mi minden teszi különlegessé ezt a vidéket – a természeti kincsektől a történelmi emlékekig. A visszaúton parkolja le kerékpárját, pattanjon hajóra és ismerje meg a várost a Dunáról nézve.

Amikor végigjárja az összes javasolt útvonalat, újabb folytatás vár Önre, mert Ön mégiscsak Indiana Jones, kerékpáron. Nincs pihenés az Ön számára – egyik régészeti kaland után jön a következő, a második után… Tudják már, hogy megy ez, vagy nem?