Photo by Dorotić & Bosnić / Museum of Apoxymenos

Az életkor nem számít: Öt megtekintendő (ős)történelmi műtárgy Horvátországban

Néhány horvátországi kulturális érdekesség a legrégebbi olyan a világban, ezért mindenképpen meg kell tekinteni. A továbbiakban öt (ős)történelmi műtárgyat mutatunk be, amelyeket a kultúra rajongói nem mulaszthatnak el!

1. Lošinj-szigeti Apoxyomenos
Apoxyomenos, az ókori Görögországban Krisztus előtt 2. vagy 1. században keletkezett bronzszobor a Krisztus előtt 4. századi szobor hellenisztikus másolata. Magassága 192 cm, egy atlétát mutat be, aki „vakaróval“ tisztogatja a testét (az „apoxyomenos” görög szó jelentése „vakaró ”). Jóllehet e művészeti motívum szokatlannak nem tekinthető, csupán nyolc ilyen szobor van a világon, amelyek közül éppen a Lošinj-szigeten levő maradt meg a legjobb állapotban. A szobrot egy turista fedezte fel a tenger fenekén Lošinj-sziget közelében. Hogyan került a szobor a tenger fenekére? Feltételezhető, hogy nagy tengeri vihar során a hajó legénysége kidobta, hogy megelőzze a hajó süllyedését. Miután 1999-ben felfedezték, Apoxyomenos restaurálása hét évig tartott. Apoxyomenosnak ma saját múzeuma van Lošinj-szigeten.

2. Holtak tánca Beramban
A Beram kisváros melletti erdőben elhelyezkedő Szent Mária-templom (Crkva sv. Marije na Škrilinah) kicsi és elszigetelt, mégis éppen az elhelyezésének köszönhetően a kápolna falain található későgótikus freskók érintetlenül maradtak. A Vincentius de Castua (Vincent iz Kastva) festette freskók többsége Mária és Jézus életét mutatja be. Mégis, a leghatásosabb közülük a Holtak tánca, a halál egyetemes voltáról szóló középkori allegória. E remekműben kereskedőket, lovagokat, nemeseket, de még a pápát is látjuk a halállal táncolni. A körmenetet egy dudán játszó csontváz vezeti. A holtak táncát bemutató képek az élet törékenységére emlékeztetnek. A Szent Mária-templomban (crkva sv. Marije na Škrilinah) található kép az 1470-es évekből keletkezik, és a „holtak tánca“ motívumnak az egyik legkorábbi felfedezett példánya!

3. A Vučedoli galamb és a legrégebbi európai naptár a Vukovári Városi Múzeumban
A Vučedol régészeti lelőhely a Duna partján, Vukovártól a folyás irányában mintegy 5 kilométerre helyezkedik el. Az eneolitikus (rézkorszak) kultúra egyik legjelentősebb régészeti helyszíne. A település Krisztus előtt 3000 és 2400 között virágzott fel, ezért Mezopotámia sumeri korszakának, az Egyiptomi Óbirodalomnak és a első trójai településekkel összevethető. Az anyagi kultúra, különösen a kerámia készítése, fejlett civilizációra utal, ami rendkívüli technológiai minőségnek és a forma és díszítés összhangjának köszönhető. A vučedoli kultúra legismertebb hagyatéka a Vučedoli galamb, gazdag díszítésű, madár alakú, 20 cm magas edény, amelyet hitvallási szertartásokon használtak. A Vučedoli galamb mellett, az ismert vučedoli műtárgy a Vučedoli Orion, díszes mintájú kerámiaedény, amelyet Európa legrégebbi naptárának tekintik. A Vučedoli galambot és az Oriont a Vukovári Városi Múzeumban őrzik, más fontos leletekkel és a vučedoli kultúráról szóló érdekes tudnivalókkal.

4. Zágrábi múmia a Zágrábi Régészeti Múzeumban
Nem kell Egyiptomba utaznia azért, hogy igazi múmiát lásson. A Zágrábi Régészeti Múzeumban egy zágrábi múmia található, igazi ritkaság a világban. A múmiát és a fáslit, amelybe bekötötték, az 1860-as években Egyiptomból elhozták Zágrábba. Részletesebb vizsgálat után kiderült, hogy a vászon részeit, amelybe régen beburkolták a múmiát, furcsa jelek fedik, és úgy tűnt, mintha ismeretlen nyelvről volna szó. Idővel Heinrich Brugsch és Richard Burton tudósok (nem az a Richard Burton, aki Marcus Antoniust játszotta a „Kleopátra“ című filmben) felfedezték, hogy a titokzatos feliratok nem hieroglifák, amint a kezdetben gondolták, hanem az etruszk nyelv. A vászont, amely e feliratot tartalmazta (és később a múmia bekötésére szolgált) ma a „Liber linteus Zagrebiensis” (Zágrábi Lenkönyv) néven ismerik. A szöveg 1300 szóból áll öt folyamatos vászonrészen, ami a leghosszabb ismert etruszk nyelvű szöveg. Méghozzá, ez az ókori lenkönyv egyetlen megmaradt példánya. Mégis, továbbra is titok marad a szöveg jelentése, valamint az, hogy hogyan került a régi Itália népének nyelvén írt szöveget tartalmazó vászon egy egyiptomi múmiára…

5. A neandervölgyiek maradványai a Krapinai Neandervölgyi Múzeumban

Az összesen 5000 lakosával Krapina meglehetősen nyugodt város. Mégis, ez az Észak-Horvátországban elhelyezkedő zagorjei kisváros a világ legfontosabb régészeti lelőhelyét rejti magában, ha a neandervölgyiekről van szó. A történet régen, 1899-ben kezdődött, amikor a Krapina melletti Hušnjak-dombon néhány tized ember foszilizált maradványait leltek. Kiderült, hogy ez a legnagyobb és leggazdagabb neandervölgyi gyűjtemény, amelyet egyetlen lelőhelyen találtak. A lelőhelyen, a Hušnjak-domb falusi környezetébe beépítve áll a modern Krapinai Neandervölgyi Múzeum. Félbarlangjával, multimédia vetítésekkel és néhány, a múzeumot az ásatási hellyel összekötő ösvénnyel, a múzeum épülete a neandervölgyiek lakóhelyére emlékeztet és elvezeti a látogatókat egészen az őskori időkbe.