Photo by Zoran Jelača

Az éhezők viadala: Zinfandel elődeinek története

A mintegy 130 őshonos szőlőfajtát – köztük sok olyant, amelyeknek nevét a külföldi látogatók nem tudják kimondani, vagy amelyeknek egyetlen megánhangzója sincs – összefogó horvát borok feltárása egy kicsit ijesztőnek tűnhet. De egész biztosan nem fogja megbánni, különösen, ha a horvát tengerparti – néhány csodálatos bort rejtegető – fajtákról van szó. Néhány közülük ténylegesen ismertebb, mint gondolná.

Az amerikai szőlő rokona
Kezdjük az első nyelvtöréssel, a Kaštela területéről származó Crljenak kaštelanski-val, amelyről alapos megvizsgálás után a Davis Egyetem szakértői 2001-ben bebizonyították, hogy a DNS-e 100 százalékosan azonos az ismert amerikai zinfandelével. Így a kacifántos nevű szó valójában eredeti zinfandel, egyike a sok bor finomságnak a látványos adriai utazásán.

Apró szemek – gazdag íz
A zinfandellel való kapcsolatnak itt nincs vége, hiszen a plavac mali (a „kis plavac“ nevét az apró, de annál erőteljesebb, intenzív ízű szőlőszemekről kapta) – a legismertebb dalmát vörös bornak a zinfandellel közös elődje van. A Pelješac-félsziget lejtőin és Hvar-sziget déli részén elhelyezkedő, kifejezetten meredek ültetvényeknek köszönhetően a plavac szüretelése nagyon körülményes munka. Magas árazása a kis termésnek a fügvénye. Viszont ha az autentikus Dalmácia élményére kíváncsi – a plavac a legjobb választás. A plavac szinte egész Dalmáciában megterem, de egy-egy sziget és parti területen sajátos őshonos alfajok teremnek – példáúl Vis szigetén, ahol a szőlő gyökere homokba van ásva. Ezek a különlegességek biztosítják a nemzetközi, a világ bármely pontján elérhető fajtákkal szembeni előnyt, bizonyos frissítő hatást.

Ivo Biočina

Különleges szigetek különleges szőleje
Vegyük példának Hvar szigetét. Hat őshonos szőlőfaj van, amely kizárólag Hvaron terem – ezek közül is kiemelkedik a nevében az „Isten ajándéka“ kifejezést hordozó lágy bogdanjuša. A bogdanjušát manapság Kaliforniába is exportálják. Vagy a 621 m tenger feletti magasságú szigeten 400 m felett termő vörös fajta, a darnekuša.
A szomszédos szigeteknek is megvannak a sajátosságai. Nem is értjük, hogy Marco Polo elhagyta Korčula szigetét – hisz megkóstolta a lumbardai homokos talajon termő grk fajtájú fehérbort! A bor népszerűségét bizonyítja, hogy egyszerre csak két üveg vásárolható belőle. Korčula a legismertebb dalmát fehérbor – a pošip – hazája is. A pošipnak köszönhetően a Čara régió központi szerepet élvez a szigeten; a fajta manapság már megtalálható Hvar és Brač szigeteken, valamint Dalmácia más részein is. A part északi részén is fellelhetők őshonos fajok, elsősorban a Krk szigeti žlahtina, a sármos Vrbnik környéki szőlőkbe.

A szőlő földje
A horvát tengerparti borok története nem kerek az egyesek szerint legalapvetőbb összetevő, a kiváló minőségű helyi borok története nélkül. Az isztriai borászok jogosan büszkélkednek két őshonos fajtával – a fehér Malvazija és a vörös Teran rendszeresen szerepelnek a helyi vendéglők borkártyáján.

Ivo Biočina

A horvát tengerpart és a szigetek gazdag kulturális és gasztronómiai kinálatát erősíti a borkínálat is. Biztosak vagyunk benne, hogy néhány korty után a bornevekkel kapcsolatos kiejtési gond eltűnik!

Maja Danica Pečanić