Photo by Zoran Jelača

A legek országa, Horvátország

Horvátország a természeti szépségeiről, történelmi és kulturális örökségéről ismert a világban. Nincs turista, aki ne hallott volna Dubrovnikról és falairól, a Kornatokról, vagy a Plitvicei-tavakról. Azonban, mit tennének, ha azt mondanánk, hogy Horvátországban vannak olyan helyek és dolgok, melyek valamiben „leg-leg-legek” ismertek, de csak kevesek hallottak róluk? Bejárná, meglátogatná, lefényképezné, vagy megérintené ezeket a helyeket? Ha érdekli Önt, a folytatásban következik egy rövid áttekintés.

Hum – a világ legkisebb városa

Amikor valaki várost említ Önnek, az első, ami az eszébe jut, az egy kis és nagy épületekből és utcákból álló nagy és zajos hely, ahol autók ezrei araszolnak és ahol nagyszámú lakosság él. Ezért nem meglepő a kíváncsiskodók meglepetése, akik egy isztriai dombocska alján találják magukat, az idegenvezető pedig arról beszél nekik, hogy a domb tetején helyezkedik el Hum városa. Nincs benne szokásos városi forgatag, forgalmi dugó, sem nagy épületek és bevásárlóközpontok. A megóvott városfalakon belül csak két utcácska helyezkedik el, két templom és egy konoba (vendéglő), ahol az évszázados receptúra alapján készített biska (fagyöngy) pálinka iható. Ha elege van a városi forgatagból, de nem bírja város nélkül, látogasson el Humba, a világ legkisebb városába, melyet évente kb. 300 ezer ember látogat meg.

A Szent Kereszt-templom Ninben – a világ legkisebb katedrálisa

A Szent Kereszt-templomot a 9. században építették és az óhorvát építészet egyik legértékesebb megőrzött emléke. Ha jobban megnézi, láthatja a hibákat az építésében, melyek nem a rosszul végzett munka miatt keletkeztek, hanem azokat előre tervezték. A templomocska ablakának helyzete és elhelyezkedési szöge miatt egykoron egyfajta naptárként szolgált, mivel a napsugarak segítségével meg lehetett határozni a napéjegyenlőség és a napforduló időpontját. A keresztgerendán található feliratról azt tartják, hogy a legrégebbi horvát felirat. A horvát uralkodók idején a templomocska a közeli hercegi palota udvari kápolnájaként szolgált. A The Huffington Post amerikai magazin a világ 50 legszokatlanabb temploma közé sorolta.

Susak – A legrövidebb népviselet (az első horvát miniszoknya)

Habár földrajzilag kicsike, demográfiai szempontból pedig még kisebb, Susak valójában egy rendkívül érdekes sziget. Geológiai szerkezetéről nagyrészt minden tudható, ahogyan szokatlan dialektusáról is, azonban az egyik legfurcsább meglepetés, ami nem eléggé ismert, az a susaki népviselet, melyet Horvátország legrövidebb népviseleteként tartanak számon. Az első horvát miniszoknya, illetve szoknya, melynek neve kamizoti, öt vagy hat réteg fehér szoknyából áll, melyek közül a legalsó a legrövidebb, az összes többi pedig egy-egy centiméterrel hosszabb az előzőnél. Az összes szoknya szegélyére csipke van varrva, melynek neve kamufi. A kamizotin kívül a népviselet részét képezi a kosula (ing), mudonde (száras bugyogó), suknica (alsószoknya), kalcete (harisnya), bust (mellény), traviersla (kötény), bravaruol (zsebkendő) és a carape (ünnepi cipő). A szigeten szuvenírként népviseleti babák vásárolhatók.

Krapanj – az Adria legalacsonyabb szigete (a horvát Velence)

Krapanj a šibeniki szigetcsoportban helyezkedik el, 300 méterre a parttól. A bátrabbak és jobb erőnlétben lévők akár át is úszhatnák ezt a távot, de az úszás szigorúan tilos ezen az útvonalon. A múlt század hatvanas éveiben ez a sziget, mely fél négyzetkilométernél kisebb, az Adria legsűrűbben lakott szigete volt, azonban a rossz gazdasági körülmények elvándorlásra késztették a lakosságot, így Krapanj elvesztette a legsűrűbben lakott sziget titulusát, de megtartotta a legalacsonyabb szigetéét az Adrián.

A sziget legmagasabb pontja alig 1,25 méterrel van a tengerszint felett és emiatt Velencéhez hasonló sors vár rá. Ne aggódjanak, nem fog elsüllyedni olyan gyorsan, úgyhogy van még idejük meglátogatni és körbejárni minden szépségét és nevezetességét.

Vela Palagruža – a legtávolabbi adriai világítótorony

Valahol a nyílt tengeren, Vistől lés Lastovotól még messzebb helyezkedik el a legtávolabbi sziget, Palagruža, az Adria legtávolabbi világítótornyával, mely a sziget közepén épült, 90 méteres magasságban. A világítótorony őrei egyben ennek a csodás szigetnek az egyetlen lakói, melyet magas sziklák, enyhe éghajlat és őshonos növények jellemeznek. Néha csatlakoznak hozzájuk a komižai halászok, akik még a 14. század óta halásznak azon a területen. A szigeten látható érdekességek között vannak régészeti leletek, melyek azt bizonyítják, hogy a sziget már kilencezer évvel ezelőtt is lakott volt, ahogyan egy középkori kolostor romjai is. Lehet, hogy Palagruža távolinak tűnik nekünk, de nyilvánvaló, hogy a múltban nagyon népszerű élőhely volt.

Vrbnik – A világ legszűkebb utcája

Vrbnik a legnagyobb horvát sziget, Krk-sziget egyik városkája. Régimódi építésének köszönhetően egyes utcákon nem tudnak keresztülhaladni személygépkocsik, motorok, egyesek pedig olyan szűkek, hogy az emberek sem férnek át rajtuk. Az egyik ilyen utca a Klančić utca, mely legszűkebb részének szélessége, jobban mondva keskenysége alig valamivel több negyven centiméternél, ami miatt hivatalosan a világ legszűkebb utcájává nyilvánították. Ha valahol időközben esetleg megjelent egy szűkebb utca, a Klančić utcának megmarad a Horvátország legszűkebb utcája titulusa. Ha felteszi magának a kérdést, hogy Ön egyike-e azon embereknek, akik átférnek rajta, vagy azok közé tartozik, akik kerülőúton mennek, a választ Vrbnikben kell megkeresnie, és ebben biztosan nem lesz egyedül.

Szent Duje székesegyház – a világ legrégebbi székesegyháza

A Mária Mennybemenetele spliti székesegyház, a néphagyományban Szent Duje székesegyházként ismert katedrális a Diocletianus palotában helyezkedik el. A 4. században épült Diocletianus császár mauzóleumaként. Valamikor a 7. században az avarok és a szlávok lerombolták Salonát, ám valamivel később a túlélő lakók visszatértek és a mauzóleumot katedrálissá alakították át, ami a világ legrégebbi katedrálisává teszi azt. A kiválóan megóvott faajtójáról a legismertebb, melyet a 13. század akkoriban legismertebb hazai mestere készített. A spliti székesegyház leglenyűgözőbb részlete a román-gót stílusú harangtorony, melynek építése a 13. századtól a 16. századig tartott.

Zágráb – A világ legrövidebb siklója

A Felsővárosba (Gornji grad) el lehet jutni gyalog is, de ha 28-an, vagy kevesebben vannak, miért ne utaznának egyet a siklóval! A Felsővárosba tartó sikló a zágrábi tömegközlekedés legrégebbi közlekedési eszköze. A hasonló típusú drótvasutakhoz képest, 66 méter hosszú sínjeivel a zágrábi siklót tartják a világon a legrövidebbnek. Mivel teljes mértékben megtartotta külső kinézetét és műszaki megoldásainak többségét, a zágrábi siklót védett műemlékké nyilvánították. Az utazás 64 másodpercig tart a siklóval, ami épp elég egy jó szelfihez.

Vinkovce – a legrégebbi horvát és európai város

A Báza (Bosut) folyó mellett elhelyezkedő Vinkovce (Vinkovci) város több mint 8300 éve folyamatosan lakott, ami Európa legrégebbi városává teszi. A Durman régész által a vinkoveci területen végzett régészeti kutatások megmutatták, majd végül be is bizonyították a Starčevo-kultúra két régebbi fázisának létezését a Krisztus előtti 7. században. Többek között itt találták meg a legrégebbi kerámiaégetésre alkalmas kemencét Európában. Arról, mennyire népszerű volt Vinkovce a történelem során, eleget mond az adat, hogy Cibaliában, ahogy Vinkovcét a római korban nevezték, két római császár is született, Valens és Valentinianus, akik testvérek voltak. Ma Vinkovce a „Vinkoveci Ősz” („Vinkovačke jeseni“) kulturális, gazdasági és turisztikai fesztiváljáról a legismertebb, melyet már több mint három évtizede rendeznek a városban.

Ombla – Horvátország legrövidebb folyója

Ha Ön egy olyan folyó, mely a hírneves Dubrovnik mellett folyik el, nincs éppen sok esélye arra, hogy emlékezetes legyen. Azonban, az Ombla folyónak sikerül híressé válnia a leghíresebb horvát város mellett is. Hogyan? Az Ombla, vagy a Dubrovniki-folyó (Rijeka Dubrovačka) egy valódi karsztjelenség, melynek forrásáról a dubrovniki vízhálózatot látták el ivóvízzel. Azonban, nem ez az, ami különlegessé teszi. Az Omblát 30 méteres vízfolyása tette különlegessé, mely miatt a világ legrövidebb folyójává nyilvánították és a Guinness rekordok könyvében találta magát. Tegyük hozzá azt is, hogy a forrás közelében van az egyik legnagyobb európai rovar, a Lethocerus Patruelis élőhelye. Még egy bizonyíték arra, hogy az Ombla megérdemli a helyét a legek listáján.

Amikor Horvátországba látogat, mindig álljon készen a kellemes meglepetésekre, mert éppen, amikor azt gondolná, hogy mindent látott, ő előáll néhány új és hihetetlen felfedezni valóval, melyet egyszerűen látnia kell!