Photo by Davor Rostuhar

10 fahajó, amit még Noé is megirigyelne

400 évvel ezelőtt döbbenetes számú, összesen 74 hagyományos falkuša vitorlás vett részt azon a versenyen, amelyet a Vis-i Komižától a messzi Palagružáig és vissza tartottak. Az elegáns Vis-i falkuša csupán egyik tagja a fahajók azon lenyűgöző gyűjteményének, amelyek Horvátország látványos tengerpartját díszítik.

Vis Falkuša

A falkuša egy hagyományos,  7-8 méter hosszú és 3 méter széles, a Komiža-i halászok által használt halászhajó. Megkülönböztető jegye, amelyről a nevét is kapta, két leszerelhető, fából készült oldalrúd, az úgynevezett falke, amely védi a hajót a nyílt tengeren és a halászás megkönnyitésére bármikor eltávolítható. Ma Komiža-ban néhány gyönyörűen restaurált falkuša tekinthetünk meg és bérelhetünk ki, hogy újraélhessük a régi idők tengeri utazásait.

Betina Gajeta

A Murterhez közeli Betina egy másik híres helyszíne a fahajók építésének, többek között a 18. századi gajetának. Ez egy tömör, latin vitorlájú rakományhajó, amelyet áruszállitásra használtak a szigetek között és a part mentén. Erről a híres hajóról minden évben megemlékeznek Betinában egy fahajós regatta keretében. A városban található egy fahajó-épitészeti múzeum is, melynek gyüjteményét a helyi családok által adományozott leletek teszik ki és amelyet a ők maguk is üzemeltetnek.

A korčulai gajeta

A gajeta másik elhíresült otthona Korčula szigete, ahol a hajóépités hagyománya egészen az illír időkig vezethető vissza. Erről legkorábbi feljegyzés 1214-re tehetőek. Nem is csoda, hogy Marco Polo olyan könnyűnek találta a hajóval való utazást!

A rovinji batana

A batana lapos fenekű hajóit az UNESCO időtállásuk és hagyományos felépítésük miatt találta méltónak a világörökségi védelemre. Ezekkel a hajókkal Rovinjban a mai napig találkozhatunk. Ennek köszönhető, hogy a Batana Ökomúzeum megalakult, ám ezt te magad is megtapasztalod, amint egyszer útra kelsz velük. Esetleg kétszer, vagy háromszor…

Bracera

A bracera, vagy más néven brazzera, ez a szokványosan egyárbocos vitorlás, az Adriai-tenger leggyakrabban használt hajója. Valamikor annyira népszerű volt, hogy az osztrák-magyar flottajegyzékben még 800 darab szerepel belőle Dalmáciától egészen Isztriáig. Nincs egyezség azt illetően, honnan származik a hajó neve: egyesek Brač szigetéhez kötik, míg mások a név eredetét az evezőlapátok kézi használatában látják (olaszul: “Forza di braccia”). Ám ami a legfontosabb, hogy kétségkívül lenyűgöző látványt nyújt.

Condura Croatica (Nin)

Híres sólepárlójával és a világ legkisebb katedrálisával Nin szintén sok ajánlattal szolgálhat a turisták számára, beleértve hajózási örökségét is. A Condura Croatica flotta a 11. században érte el fénypontját és ekkoriban terjedt el az a hir is, miszerint Tomislav király Ninben 20000 evezőst tudhat a magáénak a Condurán belül. Ezek egyike ma Nin Város Régiségeinek Múzeumában tekinthető meg.

Leut

Az Adria térségében széles körben használt leut egyben volt halászhajó és partmenti teherszállító. Leginkább vérengző makrahalak halászására használták, amelyeket a tathoz rögzített, majd a megfelelő pillanatban kirántott hálóval, a „trat”-tal fogtak ki.

Trabakul

Az egykor a partmenti hajózás bástyájának számító, fából készült teherhajót a 15. században használták először dalmát-velencei kereskedelmi hajóként. Nevét a “trabacca”-ról vagyis sátorról kapta, azaz a hajó vitorlájáról. A lassú, megbízható, tölgyfából és vörösfenyőből készült trabakul 20 méter hosszú volt, két árboccal és nagy kormánylapáttal, valamint 10-20 főnyi legénységgel, a “trabaccolos”-sal.

Dubrovnik Galijun

A korszak legjobb hajójának, a dubrovniki galijun (angolul galleon) fénykora egybeesett Dubrovnik a 16. századtól a 18. századig tartó aranykorával. A tömör felépítésű, mégis rendkivül rugalmas galijunt hosszú kereskedelmi utakra használták, de szükség esetén hadjáratokhoz is csatlakozott. Fontos részét képezte a dubrovniki flottának, amelynek a város a jólétét köszönhette.

Dubrovnik Karaka

Dubrovnik a 14. és 17. század közötti legnagyobb hajóját, karakát legfőképp teherszállitásra használták és az jelképe volt a dubrovniki hajógyártás minőségének. A városban virágzott a karakasokat és galijunokat  gyártása, és az  “Argosy” név a jó minőségű kereskedelmi hajók szinonimájává vált. Olyannyira, hogy még Shakespeare is emlitést tesz róla a Velencei kalmárban. Egy hajó, Dubrovnik és Shakespeare? Mi lehetne ennél romantikusabb?